Ha nem szeretnél megszabadulni tőle, de legyen funkciója, akkor rá lehet tenni virágcserepet, az “elviszi a szemet”, ahogy a burkolók mondják. Már favágás előtt érdemes ezt átgondolni, mert akkor a favágónak szólhatsz, hogy pl. köldökmagasan hagyja meg, és vágjon ott egy (talán) vízszinteset. Néhány évig működni is fog, viszont arra fel kell készülni, hogy bele fog költözni mindenféle állat. A többség ártalmatlan fúró rovar, ami csak belepetézik majd kikel, de hamar be szokta fészkelni magát a farontóhangya is. Ez egy nehezen irtható nagyon ellenálló, jó nagy méretű hangyafaj, ami a magára hagyott fákba költözik be. Ezt érdemes elkerülni, mert ha meg is szüntetjük az élőhelyüket, találnak új magára hagyott faanyagot, ami könnyen a tetőszerkezet fája lesz…

Korábbi írásomban már részleteztem a gyökéreltávolítás módszertanát, itt csak arra térnék ki, hogy fárasztó, időigényes, és a végén költségesebb, mint gondoljuk.

Ez esetben kell egy jó nagy, 2-3 centis átmérőjű erdészfúró, amivel függőlegesen befúrunk a tuskóba, majd picit megássuk egy ponton oldalt, és onnan is belefúrunk, hogy a két lyuk egymásba lyukadjon. Az oldalsó lesz a lélegzőnyílás, a felső pedig a tűztér. A függőlegesbe bedugunk egy tűzgyújtó kockát, vagy beleöntünk gyúlékony folyadékot, és meggyújtjuk. Ha ügyesen fenntartjuk a tüzet, a végeredmény egy marha ronda fekete kráter lesz a tuskó közepén. Hogyha ezután további száraz fa hozzáadásával 48 órán át tápláljuk, akkor eljuthatunk arra a pontra, amikor a szomszéd megunja, hogy negyedik napja nem tud kiteregetni, és feljelent engedély nélküli tűzgyújtásért. A régi tetőszerkezetbe építendő fákat megégették beépítés előtt, mert a szén kiváló hőszigetelő. Ezért egy tuskót mélyen kiégetni (hogy arra mondjuk füvesíteni lehessen) komoly feladat, és a hatályos környezetvédelmi törvények miatt nem is javallott módszer.

Gyomirtózás

Ez egy kakukktojás, de itt van a helye. Meg is mondom miért: Minden egyes ág levágása egy fáról azt eredményezi, hogy a gyökér-lomb egyensúly megbillen. A fa ezt úgy kompenzálja, hogy kiadja a “MÉG LOMBOT!” parancsot, és új hajtások indulnak meg a levágott ág tövéből, a törzsről, a tőről. Ezt ki is szoktuk használni fák ifjításakor. Egyes fafajok azonban annyira képesek behálózni a kertet, annyi tápanyagot raktároznak el, és olyan életképesek, hogy a fa teljes kivágásakor a gyökereikről is elindítanak hajtásokat. Nem kicsit, nagyon. Ha láttál már szomszédtól átjött  akác botocskát kinőni nálad, az kismiska az igazán agresszív területhódító fákkal összehasonlítva. A nyárfa, a császárfa, az eperfa, a bálványfa, a fűzfa mind erőteljesen, és gyorsan képes kihajtani, ha kivágják a fő növényt. Láttam bálványfát, ami egy hónap alatt 1m magas többszáz sarjat hozott, egy gondosan, csilliárdokért megépített kertbe. Végül a kitartó gyomirtózás, és a teljes felásás-kihúzgálás segített.
Tehát ha a kivágott fa mellett elkezdenek megjelenni pici aranyos növénykék, akkor azonnal a totális gyomirtót javaslom, mert ha kienged levelet, akkor fotoszintetizál, akkor tápanyagot termel a gyökérnek, ami növekedésnek indul, ami még több vízben oldott tápanyagot ad a leveleknek, és így tovább, amíg bele nem őrül a kerttulajdonos. A gyomirtó levélről szívódik csak fel. Pár leveles állapotig engedd felnőni, aztán mehet 10 liter vízbe 3-4 deci Glialka, és kézi permetezővel nem szeles időben kijuttatjuk. Ha nem akarod a füvet is vele irtani, tégy a lefújandó mögé egy kartonlapot, de beecseteléssel is működik.

Korhasztás

Végül pedig jöjjön a türelmesek fegyvere, a korhasztás! Ehhez olyan környezetet kell teremteni, amit a fákat lebontó szervezetek imádnak. Ha fordítottál már meg régóta a kertben heverő fadarabot, a föld felőli oldala nedves volt, gombás, és mindenféle élőlények jártak ki-be rajta. Ez a célunk nekünk is, úgyhogy le kell takarni a tövet egy jó ponyvával, vagy több réteg létrázható fóliával, majd mehet rá mindenhova nehezék, hogy ne fújdogálja mindig fel a szél. A gombáknak nem kell napfény, nem fotoszintetizálnak, így sötétben is működnek, nőnek, terjednek. Ahogy sok baktériumtörzs is lubickolni fog ebben a környezetben. Pár lyuk belefúrásával gyorsíthatjuk a folyamatot. Szabad levegőn 10-15 év is kellhet, hogy egy fatuskó teljesen szétkorhadjon, ezt letakarással a felére lehet csökkenteni.