1 éves kezdő favágóként egy szép nagy fenyőhöz hívott Miklós. Le kell bontani, elszállítani, és a tuskót is ki kell marni. Megegyeztünk, mint kiderült nemcsak enyém volt a legolcsóbb ajánlat, hanem nagyon. Akkoriban még utánfutóval viszegettem el a levágott lombot, nem volt kialakult infrastruktúra. 2,5 óra alatt lebontottam a fát, minden ág a tövében, jöhetett a szállítás!

Szerintem azóta se fáradtam el egy nap alatt annyira, mint akkor:) 12 és délután 6 közt megraktam az utánfutót, elvittem a zöldes telepre, visszajöttem. Összesen ötször. Amikor vége lett a szállításnak, jöhetett a táncikálás a 150 kilós tuskómaróval. Este fél 8-ra készen lettem vele, megkértem, hadd maradjon a kertjében a gép, mert képtelen vagyok felrakni még azt is az utánfutóra, végem lett, mint a botnak…

Ezután nem sokkal ismerkedtem meg a kedvenc zöldhulladékosommal, Gáborral, azóta ha lombos fát vágok, neki szólok, így nekem csak a vágással, a favágás szakmai részével kell foglalkozni.

Néhány fotó a fenyő lebontásáról: