A legprózaibb válaszom erre az, hogy: “-Mert imádjuk őket.”

De hogy kicsit szakmaibban megvilágítsam a témát:

A motorfűrész a felszerelésünk legfontosabb eleme, ennél alkalmasabb kézikészüléket még nem találtak fel, ami egységnyi idő alatt ennyi faanyagot képes átvágni.

Minden fűrésznek megvan a maga ideális alkalmazási területe, másra használva hirtelen esetlen, kényelmetlen, sőt veszélyes is lehet vele dolgozni.

Elmesélem az én fejlődési sztorimat!

Amikor a fakitermelő tanfolyamot elkezdtem járni, nem sok közöm volt a fűrészekhez, azt tudtam, hogy fűrész kell, és hogy nem tudok sok pénzt rászánni.

Vettem hát, egy 40-es vezetővel ellátott kínai koppintás barkács gépet, 2,5 lóerőset. -gondoltam ez majd jó sokáig elkísér. A tanulmányok, és az erdei gyakorlati órákon valóban jó szolgálatot tett, 15-20 centi törzsű fákat döntögettünk-daraboltunk, boldog voltam vele. Aztán megtanultuk, hogy nem mindegy, hogy fadöntéskor a döntőfűrész vágást (ami után elindul már a dőlés) milyen gyorsan is tudod bevinni. Mert ha gyenge a fűrészed, és felénél se jársz, de már ő dől, nagyon könnyen felhasadhat a fa, és megüthet. A gyors vágásra sajnos ez a gép nem volt alkalmas, inkább a ráérősebb gallyazgatások feküdtek neki. A másik nagy gond vele, hogy például vízszintesen tartva fél tank alatt vagy nem indul be, vagy hamar lefullad. A fűrészek üzemanyag szívócsöve flexibilis, hogy a gép bármilyen helyzetében a tank aljáról szívjon. Ennek úgy látszik, nem annyira flexibilis, mert egy pont után nem kapott naftát a motor. Ez még talajszinten rendben is lenne, de amikor 10 méter magasan vagy, jössz le egy fenyőről, és a fűrész nem indul, az több, mint kellemetlen.

Gondolhatnád, oké, akkor meg kell venni a legerősebb, legnagyobb fűrészt, aztán azzal lefedek mindent. Kicsire, nagyra egyaránt jó lesz. Ez ott bukik el, amikor fenn vagy a lombokban, lóg a piszok nehéz gép az oldaladról, mindenhova beleakad az óriási vezetőlemez, nem tudsz manőverezni vele, és a tizedik vágás után nem érzed a karjaidat.

Ezért kell minden feladatra más és más gépet választani, használni.

-A felsőmarkolatos gépek a kombokban való használatra készültek, lóghat az övedről, könnyű előkapni, berántani, fürgén lehet vele különböző irányokból vágni, hajkolni, túloldalról rávágni. 25-30 centis vezetőlemezzel, 25-35 köbcenti tartományban kaphatók. A súlyuk üresen 2,5-3kg.

-A 30-50 köbcentis kategória 40cm körüli vezetővel gallyazásra (amikor földön fekszik ág, vagy törzs) alkalmas. Nem kell nagy átmérőket átvágni, és nem kell olyan mélyre hajolni, mint egy felsőmarkolatossal. Hosszú időket el lehet gallyazni velük, anélkül hogy kikészülnél. 4-5kg kategória.

-60 köbcentitől jönnek a “döntőfűrész”-nek nevezett jószágok, ők már alkalmasak kisebb, 30-50 cm törzsű fák döntésére, és a törzs darabolására. Már annyira nem fincsi velük folyamatosan dolgozni, 6-7 kg-s súlycsoport.

-90 köbcentitől pedig jön a csúcskategória, nagy fák döntésére alkalmasak, elvisznek akár 80-100 centis vezetőlemezt. Cserébe jó nehéz gépek, megszokást igényel a használatuk. Egy közepes vezetőlemezzel 10 kg felett járhat.

Pl. egy fenyőn bemutatva a gépek:

-Gallyazás felfele haladva:kézifűrész, és 2le-s felsőmarkolatos.

-Csúcs levágása, 4-5m lejövetel, törzs darabolása: felsőmarkolatos

-További lejövetel, 30cm átmérőt elérve: 4 lóerős hagyományos fűrész 40-es vezetővel.

-Ha a törzsből meghagyok 4-5 métert, mert dönthető, akkor azt a 90 köbcentis nagy fűrésszel döntöm, és a törzset is azzal darabolom fel.

Szinte minden ügyfelemnél felmerül, hogy kell-e fakivágási engedélyt kérnie, ha “fehérben” szeretné a munkát elvégeztetni?

Először is, ha a kivágandó fa utcafronti, és a telken kívül, közterületen található, akkor kötelező engedélyt kérni, mert az az önkormányzat területe. Fel kell hívni a település jegyzőjét, be kell fizetni 3000Ft eljárási illetéket, és ő egy hónapon belül meg fogja mondani, kivágható-e, és vissza kell-e pótolni más fák ültetésével a kiesett fát. Ha ezt elmulasztod, és kiderül, pénzbírságot, vagy többszörös visszapótlást is előírhatnak büntetésképp. Tehát, ha kivágsz egy 50cm törzsű fát, és előírják, hogy tőátmérő 10centinként ültess egy facsemetét, és 300%-os visszapótlásra ítélnek, akkor 5 helyett 15-öt kell ültetni. Lesz saját őserdőd. Tehát közterületen nem megoldható a szabály megkerülése.

Mi a helyzet, ha a kertemen belül szeretnék fát kivágatni?

Az önkormányzatnak az a célja, hogy a kezelése alá eső zöldterület ne csökkenjen. Ha kivágsz fát, illik visszapótolni, ültetni helyette. Mi a favágó képzésen azt tanultuk, hogy fenyő, és gyümölcsfára nem kell engedélyt kérni. DE figyelembe véve, hogy abban tananyagban a lombkoronába feljutás legkorszerűbb módja a kötéllétra volt, kétlem, hogy az elmúlt 30 évben frissítettek volna rajta:))

Egyes önkormányzatok a fakivágás témakörét elég modern módon közelíti meg, például tudom, hogy a II. kerületben évről évre összevetik a műholdképeket. Ahol lomb hiány van az előző évhez képest, ott fakivágás történt. Már csak fel kell lapozni, hogy kértek-e oda vágási engedélyt, ha minden rendben, csendben bólint az ügyintéző, ha nem, mennek megnézik, hogy milyen bünti kerüljön kiszabásra.

Sajnos nem lehet minden önkormányzat hozzáállását észben tartani, ezért kérlek keresd a jegyzőt és megmondja, mi az aktuális rendelet. Milyen procedúrán kell végig menni. A fakivágást az önkormányzatok saját rendeleteikben szabályozzák, vannak liberálisabbak, és szigorúbbak.

Ami miatt MINDENKÉPP javaslom, hogy legyen a fakivágásra engedélyed, az a szomszédság.

A jó fej szomszéd elvisel kis kellemetlenséget, tudja, hogy bizonyos műveletek zajjal járnak, és nem nagyon érdekli, mi történik odaát nálad. Sőt tudja, hogy az ő érdeke is, kevesebb a levélhulladék, és esélye sem lesz, ha kidől a fád (bármilyen okból) az kárt okozzon nála. DE sajnos sokszor előfordul, hogy amint berántjuk reggel 9-kor a fűrészt, látni a szomszéd ablakában megjelenő riadt tekintetet, öltözik, kisétál, hozza a telefont, fotóz, telefonál az önkorminak, velem ordibál, aztán áll a bál.

A második nem elhanyagolható veszélyforrás a környezetvédő polgárok. Aki csak annyit lát, hogy gonosz favágó kivágja szegény fát, pedig az csinálja a zoxigént. Azt nem tudja, hogy lesz a helyre ültetve, vagy veszélyessé vált, és akár az ő fejére is hullhatna egy 200 kilós korhadt ág. Ő is hajlamos fejcsóválva megállni, esetleg bejön a lezárt, kiszalagozott vágásterületre, beszól, ritkább esetben üvöltözik, telefonja neki is van, és tudja a rendőrség számát.

Nekem, mint favágónak megvan az engedélyem, hogy ott vágjak fát, ahol megbíznak vele, neked pedig engedélyednek kell legyen, hogy megbízhass. Ha mindenkinek van engedélye, a hepciáskodó szomszéd és a környezetvédő azt hív, akit csak akar.

Légy körültekintő!

Emil bácsi egy reggel felkelt, kinézett az ablakon, és azt látta, hogy a szomszéd utcában a telekszomszéd fenyője eltűnt. Átsétált, pont még tetten ért, hogy érdeklődhessen: Van neki is egy nagy fenyője, és 35 év után megunták, ki kéne vágni. Beárnyékolja az egész házat, folyton takarítani kell a tűleveleket, és a bejövő villanyt is paskolják az ágak.

Átsétáltunk, megnéztem megállapodtunk, és két hét múlva jöttem is vágni.

Mászóvassal mentem fel, ahogy fenyőt vágni illik. Látni sajnos “szakikat”, akik az ágcsonkokon egyensúlyozva mennek fel, sajnos az nem célravezető, mert folyton bele fog mindened akadni a csonkokba, a kötél, a pozícionáló kötél, és lejövetelkor úgyis le kell vágni őket, hogy ott vágd el a törzset, ahol a következő vágást meg kell ejteni.

Egy vezetéket kellett csak kerülgetni, 6 ág ért fölé, úgyhogy azokat oldalra hajtogattam ki, a többit lehetett ejteni. Amikor már feljebb nem tudtam menni, megkötöttem a fa csúcsát, levágtam, és kötéllel leeresztettem. Aztán jöhetett a törzs visszadarabolása.

Ezen a fán 11 köbméternyi ág volt, kihordtam a kocsibeállóhoz, és a zöldes fiúk elvitték.

Állandó közönségem, Emil bácsi végigmozizta az eseményt: Felcsapta a munkavédelmi sisakját, beült egy nyugágyba a bokor árnyékába, és végighűsölte a délelőttöt:)

https://youtu.be/A1gXt6beh5Q

Egy kecskeméti általános iskola hívott, hogy oldjam meg a tuskó gondjukat: Az iskolaudvaron kivágott fa töve annyira kilóg, hogy a gyerekek gyakran elbotlanak benne. Azt tudni kell, hogy egy favágó sose fogja tudni talajszinten elvágni a törzset: A talaj közelében rengeteg homok beeépül a kéregbe. Az eső, és a szél miatt is. Ha talajnál vágunk, egyrészt esélyes, hogy beleszaladunk a földbe, ami azonnal kiveszi a fűrész élét, másrészt a fűrésznek is van egy 5 centis vastagsága, aminél alacsonyabbra vinni nem lehet.
Itt nemcsak a tuskó volt nagy, de a felszínen futó gyökerekkel is meg kellett küzdeni, mert azok is balesetveszélyesen álltak ki a földből.
Szokás szerint pontosan érkeztem, kaptam a tanáriból egy kiváló tejeskávét, majd nekiugrottam a műveletnek. Másfél óra alatt végeztem, minden felszíni gyökér, és tuskó eltűnt 20 cm mélységben. Mivel nem siettem sehova, körülnéztem, hogy 15 méteres körben az iskola kertjében van-e még bármi kiálló tuskó, és azokat is kimartam a tuskómaró géppel.
A gyerekek megmaradt uzsonna pogácsáiból kaptam két tepertőst, megköszönték a munkámat, és elhagytam Kecskemétet!:)

Tibor Keresett meg Mogyoródról ennek a hárs tuskónak a tuskómarásával. Többször fennakadtak rajta autóval, el is kezdett kihajtani, egyre zavaróbb lett.
Megütögette fejszével, hogy majd elforgácsolja, de két csapás után belátta, hogy ide gépesítés fog kelleni:)
Jó nagy volt a tuskó, körben minden irányból meg kellett marjam, hogy az oldalra elindult hajtások is eltűnjenek. Egy óra alatt végeztem, majd összesöpörtem az útról a törmeléket, és betemettem.
Ilyenkor mindig jóval több “anyag” jön létre, mint amennyi ott korábban volt, mert rengeteg levegő is kerül a darálék és a homok közé, de idővel össze fog esni. Fél év múlva már senki meg nem mondja, hogy ott volt bármi is.
Mivel gyakran járok arra, szoktam vetni egy pillantást a helyére, és esze ágában sincs hajtani, a tuskómarás lett a végleges megoldás!

Petra Fótról hívott a gondjával: Zsebkendőnyi kertecskéjüket szinte teljesen elfoglalták a ciprusok, amiket odaköltözésükkor jóhiszeműen elültettek. A fák kivágását megoldották, viszont ott maradtak a tuskók.
Férje ugyan nekiállt lapáttal és csákánnyal az elsőnek, de a kezdeti lendület hamar elapadt, egy óra küzdelem után profi megoldás után kezdtek keresgélni az interneten.
A megbeszélt időpontban megjelentem, keresem a kerti kaput, na az nincs. Mondta Petra, hogy ez sorház, a nappalin keresztül lehet kijutni. Az utcáról 10 lépcső fel, a teraszról 10 le. Ilyenkor hatalmas szerencse, hogy a gépem két személlyel ugyan, de kézi erővel is mozdítható!
Megküzdöttünk a lépcsőkkel, átgurultam a konyhán és a nappalin, és kinn is voltam a kertben!
Maga a tuskómarás egy óránál nem tartott tovább, csak földes darálék maradt utánam. Nezd meg a képeket, beszédesek!:)

1 éves kezdő favágóként egy szép nagy fenyőhöz hívott Miklós. Le kell bontani, elszállítani, és a tuskót is ki kell marni. Megegyeztünk, mint kiderült nemcsak enyém volt a legolcsóbb ajánlat, hanem nagyon. Akkoriban még utánfutóval viszegettem el a levágott lombot, nem volt kialakult infrastruktúra. 2,5 óra alatt lebontottam a fát, minden ág a tövében, jöhetett a szállítás!

Szerintem azóta se fáradtam el egy nap alatt annyira, mint akkor:) 12 és délután 6 közt megraktam az utánfutót, elvittem a zöldes telepre, visszajöttem. Összesen ötször. Amikor vége lett a szállításnak, jöhetett a táncikálás a 150 kilós tuskómaróval. Este fél 8-ra készen lettem vele, megkértem, hadd maradjon a kertjében a gép, mert képtelen vagyok felrakni még azt is az utánfutóra, végem lett, mint a botnak…

Ezután nem sokkal ismerkedtem meg a kedvenc zöldhulladékosommal, Gáborral, azóta ha lombos fát vágok, neki szólok, így nekem csak a vágással, a favágás szakmai részével kell foglalkozni.

Néhány fotó a fenyő lebontásáról:

Péter és asszonykája régóta vitatkozott a szomszéddal az akácon: Teljes tömegével átlógott hozzájuk, eltömítette az ereszt, és és ősszel teleszemetelte a kertet. Végül megbeszélték, állják a kivágást, csak engedjen be a szomszéd a kertbe.

Szóltak nekem, nem is lakom messze, úgyhogy március végére megbeszéltük a vágást. Tuskómarással együtt kérték, így biztosan nem fog a fa kihajtani a továbbiakban.

Péter szeretett volna segíteni (meg megspórolni a segédmunkás díját), úgyhogy rövid oktatás után nekiugrottunk a fának. Én a magasban megkötöttem és levágtam az ágakat, az ő dolga az eresztőkötél kezelése volt, hogy lassan jusson le a földre minden.

Először a villanyvezeték fölé lógó ággal kezdtem, több ponton megkötöttem, vágás után maradt a helyén, csak ki lehetett fordítani. Megkerültem vele a fát, és beeresztettük a kertbe. A lomb maradéka már gyorsan lejött, megköt-levá-leereszt -ezek ismétlődtek.

Miután a törzs eltűnt, feldolgoztam a gallyakat, kikészítettem őket a zöldhulladék szállítónak.

Ez még pont az a fa méret, amit egyedül el tudok egy napra vállalni, nagyobb fának a lombja is nagyobb, több idő feldolgozni-darabolni.

Kellemes, fárasztó nap volt, a fának a marás után híre-hamva se maradt!

Pomázon, egy lakóközösség bízott meg minket két udvari, és két kertbeli nagy fenyő levágásával. Az udvari fák a parkoló autók fölé lógtak, viasszal, és madárürülékkel lettek tele folyamatosan.

A kerti fák pedig belenőttek a villany- és internet kábelekbe, szeles időben megesett egy-egy vezeték szakadás.

A megbeszélt napra megkértem a lakókat, hogy az udvarból az autókkal álljanak ki, és nekimentünk a vágásnak. Alpinista barátommal, Marcival futottunk neki a fáknak. Az első napban három vékonyabb fa leépítése, és feldarabolása fért bele, a második nap jött az izgisebb rész, az erdei fenyő.

Pont a lehető legtöbb kihívást rejtő helyre nőtt, alatta ment el az utcai villany-internet, és a leágazás a ház felé, úgyhogy három kábelt kellett kerülgetni. Minden ágat kötéllel megkötve eresztettünk, ejteni alig lehetett valamit.

A lakóktól kaptunk finom ebédet, és még az ágak cipelésében is szívesen segítettek, így két további segédmunkás díját spórolták meg maguknak, ami nem kevés!